A húsvétról a gyerekeknek biztos, hogy a csokinyuszi és a csokitojás jut az eszükbe, na meg a vicces locsolóversek, amiket nagyon könnyen megtanulnak. De mi a helyzet az ünnep valódi eredetével?
A húsvét története
Bár nagy vonalakban mindenki ismeri a történetet, nézzük meg egy kicsit a részleteket. A húsvét Jézus Krisztus feltámadását ünnepli, miután Poncius Pilátus halálra ítélte. Amikor ugyanis azt állította, hogy ő Isten fia, a törvények szerint istenkáromlást követett el. Pilátus a népre bízta Jézus sorsát, akik bűnösnek találták, ezért halálra ítéltetett. Pilátus ezután megmosta kezeit, jelezve, hogy Krisztus vére nem az ő kezéhez tapad (innen a mondás: Mosom kezeim). Jézust nagypénteken keresztre feszítették, tanítványai eltemették, és 3 nap múlva, vasárnap hajnalban feltámadt, majd tanítványai előtt megjelent.
A keresztények Krisztus feltámadását történeti valóságként és nem mítoszként kezelik, számukra ez tény, amire hitüket építik. A zsidók és keresztények számára a húsvét más eseményről szól, de mindkettőnek az az üzenete, hogy Isten felszabadít. A zsidókat a szolgaságtól, a keresztényeket a bűntől.
Mikor van húsvét?
A húsvét mozgóünnep: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap tartjuk. Időpontja legkorábban március 22, legkésőbb április 25 lehet. A keresztény naptárnak az összes ünnepe ehhez alkalmazkodik.
A húsvétot 40 napos böjt előzi meg, ami a hamvazószerdától a nagyszombatig tart. Utolsó hete, virágvasárnaptól húsvétvasárnapig a nagyhét. A virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe érkezésére emlékszik. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok – „Rómába mennek”. A nagypéntek a gyásznap és a legszigorúbb böjt napja, mely 2017-től Magyarországon munkaszüneti nap is. Ezen a napon sok helyen szokássá váltak a passiójátékok és felvonulások, a Via Crucis, vagyis a keresztút felelevenítése. A harangok nagyszombat este szólalnak meg újból, megünnepelve Jézus feltámadását.
• Húsvétvasárnap a feltámadás ünnepe. Ezen a napon a hagyomány szerint minden munka tilos, még a nők sem moshattak vagy főzhettek, takarítani sem lehetett. Régi népszokás volt a Zöldágjárás, amikor a lányok egymás kezét fogva sátrat formálva énekelték a „Bújj zöld ág” éneket, és haladtak végig a tavaszba borult falun.
• Húsvéthétfőn jön a locsolkodás és a jutalomtojás. A locsolkodással a megtisztítás, megtisztulás erejét fejezik ki, míg az ezért járó jutalomtojás (manapság legtöbbször csokoládétojás) pedig Jézus újjászületését jelképezi.
A húsvét elnevezés arra utal, hogy újra lehet húst enni. A húsvétvasárnapi ételek szimbolikusak: a bárányhús az életáldozat -, a tojás az újjászületés szimbóluma. Emellett sonka, kalács és a bor jellemzi az ünnepi ételeket.
A különböző országokban a húsvét elnevezés visszavezethető a történelmi eltérésekre. Egyes európai nyelvekben a zsidó Pászka-ünnepre utaló elnevezés maradt fenn:
- Spanyol: Pascua
- Portugál: Páscoa
- Román: Paste
- Francia: Paque
- Olasz: Pasque
Míg más, főleg germán területeken a túlvilág istennője, Ostara nevéből ered az elnevezés: - Angol: Easter
- Német: Oster
Hogyan kötődik a húsvét ünnepéhez a nyúl?
A történelem során sokféle ünnep keveredett, kapott új időpontot, sok pogány ünnepet vett át a keresztény egyház. A húsvét egyesek szerint eredetileg a termékenység ünnepe, amit pedig az egyik legszaporább állat, a nyúl képvisel. A locsolással az öntözést, a nyúllal a bő termést, a tojással pedig az élet ígéretét szimbolizáljuk.
Egy másik verzió szerint zsidó hagyományok szerint húsvétkor, azaz pészach-kor a fácán egy fajtáját, császármadarat ajándékoztak egymásnak. A császármadár német neve Haselhuhn, míg a nyúlé Hase: állítólag ennek a névbeli hasonlóságnak köszönhetjük, hogy a nyuszi bekerült a húsvétba.
Egyesek szerint a germán mitológiában igenis van tojást tojó nyúl, ami a tavaszi ünnepkörhöz kötődik: Ostara Istennő ajándékaként tekinthetünk rá, és ez is elég valószínű eredetnek tekinthető, hiszen ahogy fentebb is írtuk, az angol és a német húsvét szóban egyaránt megjelenik Ostara neve.
A Húsvét-szigetnek nincs kötődése a húsvét ünnepéhez azon túl, hogy 1722. április 6-án éppen húsvétvasárnap volt, amikor egy holland tengernagy felfedezte a szigetet, amit a helyiek Nagy Földnek, azaz Rapa nui-nak neveznek.
A húsvét egy mély gyökerekkel rendelkező vallási ünnep, melynek hagyományai az évek során a ma is ismert locsolkodáshoz, tojásfestéshez, tojáskereséshez, húsvéti locsolóversekhez és ünnepi ételekhez vezettek.
